Megváltoztathatjuk a világhoz való viszonyunkat, és a hozzá kapcsolódó érzelmeket!
A legtöbben nem hisznek abban, hogy hatalmukban áll megválasztani, mit éreznek, mit gondolnak.
A világra és a környezetükre úgy tekintenek, mint valami rajtuk kívül álló dologra. A környezetük történéseit, szereplőit pedig saját érzelmi-gondolati állapotuk szerint értékelik és belehelyezik különböző "dobozokba" (amiket valaha már a tapasztalásuk útján megalkottak):
- jó dolgok
- rossz dolgok
- jó események
- rossz események
- jó emberek
- rossz emberek.... stb...
Úgy gondolják, hogy ezeket a "dobozokat" rajtuk kívülálló erők hozták létre és mozgatják. Ők maguk pedig "elszenvedői" az eseményeknek, a jó, vagy rossz emberek közelségének.
Néha megértik azonban az emberek, hogy a "dobozok" semmi mástól nem jönnek létre, mint attól, ahogy ők maguk viszonyulnak a világhoz, a környezetükhöz. Elfeledkeznek az Univerzum alaptörvényéről, miszerint a hasonló energia a hasonlót vonzza. A hasonló rengések mint egy hatalmas mágnes vonzzák be és erősítik egymást. Így hát, ha azzal vagyunk elfoglalva, hogy a környezetünkben lévő rossz embereket megváltoztassuk, a rossz dolgokat, történéseket megváltoztassuk, így folyton ugyanabban az energiában örvénylünk. És minél többet foglalkozunk vele, minél többet gondolunk rá, annál erősebben nyilvánul meg körülöttünk emberek és események formájában. Mi magunk hangoljuk rá a rezgéseinket a gondolataink és az érzelmeink által. Tehát mi magunk növeljük magunk körül ezt a rezgést és mivel következtetésképpen egyre több nem kívánt dolog jelenik meg körülöttünk, ezért egyre inkább erősítik is a saját tapasztalatunkat, meggyőződésünket, hogy milyen rossz dolgokkal állunk is szemben. Ezért érzik manapság az emberek oly nehéznek az életüket: gazdasági válság, anyagi gondok, munkanélküliség, stb...
Ki kell kerülni ezekből a rezgésekből. El kell kezdeni a jó dolgokat észrevenni magunk körül, a jó dolgokba kapaszkodni és azokra figyelni. Mihelyt belekerülünk ebbe az örvénybe, ez az energia "duzzasztja magát", ez fog nap, mint nap a környezetünkben visszaköszönni ránk.
Minap beszélgettem egy ismerősömmel és azt mondta, ezzel a módszerrel (hogy magunknak megteremthetjük a jó dolgokat) feltételei vannak, mert hát ott van a karma kérdése, ami mégiscsak az "elkövetett hibáink" feladattá erősödése. És persze, hogy azokat meg kell élnünk, stb...
Az emberi életnek és a karmának egyetlen célja van: a VÉGSŐ BOLDOGSÁG ISTENBEN.
Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy képesek legyünk megteremteni a saját pozitív és szeretetteljes rezgéseinket (vagyis, hogy képesek legyünk a jó dolgokra való fókuszálásra), feltételezi azt, hogy képesek vagyunk a pozitív és szeretet-teljes rezgésben lenni. És ez a karma-oldás egyetlen útja. A szeretet (melynek tartalma a jó szándék, a jó dolgok meglátása másokban, a világban, a megbocsátás, stb...), mely azt jelenti, hogy ha a szeretet állapotába tudjuk magunkat emelni, akkor Istenben vagyunk. A karma is ennek az útnak a része, mely arra tanít minket, hogy csakis a szeretet ösvényén járva találhatjuk meg Istent, a végső boldogságot.
Így hát azt gondolom, hogy azzal, hogy a pozitív dolgokra figyelünk, elveszi az energiát a rossztól (mert ugye oda áramlik az energia, amire figyelünk). Ha nem adunk energiát a rossznak, az megsemmisül.
Most pl. egy nem régen történt beszélgetésemben egy kedves barátom, amikor erről a témáról beszéltem neki, példát is mondott: A Merlin varázslóról szóló filmben úgy büntették meg a gonosz boszorkányt, hogy nem figyeltek többé rá az emberek. És minél inkább visszavonták a boszorkányról az emberek a figyelmüket, annál inkább kezdett veszíteni az energiájából, mikor aztán egyszer csak teljesen elporladt, mert már senki sem figyelt rá. Így porlad el körülöttünk minden rossz dolog, amire nem figyelünk és a figyelmünk által pedig így születnek meg a jó emberek, a jó dolgok, a jó szituációk.
Olyan ez, mint amikor a tengerbe belecseppenik egy csepp esővíz: Nézzük csak meg, a csepp körül egyre nagyobb és nagyobb körök rajzolódnak ki, a 
csepp energiája körkörösen kiterjed, mint egy hullám a víz felszínén. Ha a környezetünkbe egy csepp szeretetet cseppentünk magunkból, az ugyanígy szétterjed és áramlik szét körülöttünk. De a szeretetet nem csak csepegtetni lehet, hanem önteni is! Képzeljük csak el a hatást!
Legyünk hát szeretetben és koncentráljuk a jó dolgokra, és az majd ránk is jó-ként fog visszahatni.
Jó munkát mindenkinek a SZERETET-ben!
